Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


élet a halál után

 Minden ember tisztában van azzal, hogy egyszer meg kell halnia. De mi történik valójában a halál bekövetkeztével? Lehet, hogy az ember földi élete végeztével is tovább létezik valamilyen formában? Nem tudni. De a magyarázatok keresése, a remény, hogy az életnek talán mégis van folytatása a halál után, régóta foglalkoztatja a különféle vallásokat, a filozófiát és az ezotériát.

no_varazs.jpg

Különösen az úgynevezett halálközeli élményekről szóló beszámolók lebilincselőek. Ezek az egyes embereknél nagyon hasonlóak, sőt, csaknem mindig ugyanazt a sémát követik: alagút, vakító fény, boldogságérzés. Nem minden érintett megy keresztül valamennyi stáción, de beszámolóik több ponton egyeznek. Elisabeth Kübler-Ross, a híres svájci halálkutató számára egyértelmű, miről van szó: ahalálközeli élmény azt bizonyítja, hogy nincsen halál, hanem csak átmenet van egy másik, kellemesebb állapotba.

 

Nem pusztán hallucináció

Egyes kutatók azonban erősen kétlik ezt, és egyértelmű bizonyítékok után kutatnak, hogy megmagyarázhassák, illetve megcáfolhassák ahalálközeli élményeket. Azt állítják, hogy az emberi test a halál bekövetkeztekor az idegrendszer stimulálása révén próbálja csökkenteni azt a lelki megterhelést, amit az érintett máskülönben érezne. Ha pedig ehhez a különleges állapothoz még akut oxigénhiány is társul, nagy valószínűséggel látomások és hallucinációk lépnek fel.

Ennek a feltételezésnek ellentmond a Southamptonban működő egyetem vizsgálati anyaga, mely olyan betegekről készült, akiknek egy időre leállt a szívműködésük. Az érintettek hasonló hallucinációkról számoltak be, noha vérük oxigénszintje 7%-kal magasabb volt, mint a halálközeli élményeket átélt betegeké általában - ami arra enged következtetni, hogy nem az agy oxigénhiánya következtében fellépő hallucinációs állapotról van szó.
 

És mi igaz abból a megállapításból, hogy a test örömállapotot igyekszik létrehozni a szervezet által termelt kábítószerek, az endorfinok előállításával? Vajon ez a jelenség a test önvédelmi rendszeréhez tartozik, és arra szolgál, hogy könnyebb legyen elviselni a távozás élményét? Egyértelmű válasz a fenti kérdésekre sincs, ám annyi bizonyos, hogy az endorfinok nem hallucinogének, ezért látomásokat sem válthatnak ki.

 

Az éber kóma oltalma

Az éber kóma igencsak rejtélyes jelenség, a tudomány mindmáig nem talált rá magyarázatot. Valójában egyfajta állandósult vegetatív állapotot jelent - stabil keringéssel, spontán lélegzéssel -, melyet az agykéreg súlyos károsodása, illetve az agykérgi és agytörzsi összeköttetések megszakadása okoz, például baleset, agyi oxigénhiány vagy agydaganat következtében.
 
Korábban úgy tartották, hogy az éber kómában fekvő betegek nem érzékelik a környezetüket. Ám ennek az ellenkezője igazolódott be: - Lehetnek belső érzékeléseink és érzéseink anélkül, hogy reagálni tudnánk a külvilág ingereire - állítja Alan Shewman professzor, a Los Angeles-i Neurológiai Gyermekkórház agyspecialistája. Az éber kóma, illetve az azzal járó hosszú álom a szakember szerint létfontosságú védelmet nyújt a betegnek, mivel így nem keletkezik neurológiai káosz a sérült agyban.